Egy sorozat, amiben történelmi folyamatok elemzésén keresztül próbálok eljutni a mai politika lehetséges következményeinek előre jelzéséhez.

2

Magyarország felemelkedései

            A honfoglalás utáni 300 évben Magyarország felzárkózott a többi európai hatalomhoz, és úgy a lakosság számában, mint gazdasági erőben közel azonos erőt képviselt. Ezt a középkori fejlődési ütemet a tatárjárás, majd az Árpád ház férfiági kihalása utáni trónharcok időnként megtörték, de a győztes Anjou királyok uralkodása alatt a középkori Magyarország elérte csúcspontját. A XV. század a török elleni küzdelem kezdete a Balkánon, és Mohácsig a magyar uralkodók vezéralakjai voltak ezeknek a hadjáratoknak. Az Anjou kori felemelkedést az ország gyarapodása tette lehetővé, amit a hatékony államigazgatás, a gazdaság korszerűsítése, fejlett pénzgazdálkodás, gazdag bányák, és a szorgalmas parasztság adóviselő képessége tett lehetővé.

            A török korszak utáni újjászervezés és újjáépítés a Rákóczi szabadságharc katonai bukása után kezdődött meg. 1711-ben az ország padlón volt. Történelmi szerencsénk, hogy ekkor III. Károly személyében egy tehetséges, megegyezésre képes uralkodó lépett trónra. A nagyvonalú Szatmári béke lehetővé tette egy békés egység kialakulását, amely légkörében megindulhatott az évszázados lemaradásban lévő ország gyors fejlődése, felzárkózása Európa fejlettebb államaihoz. Az elnéptelenedett területek benépesítése a magasabb műveltségű német területekről, fejlettebb mezőgazdaságot, és az iparosítás beindulását eredményezte. A gazdasági fejlődés felkeltette a társadalmi változások iránti igényt is. A felvilágosult abszolutista királyok, akik képzett, bölcs tanácsadókra támaszkodva uralkodtak, lehetővé tették, hogy a felvilágosodás korának eszmeisége, ha korlátozottan is, de helyet kapjon a közéletben, és elkezdjen kialakulni egy szellemi tevékenységből élő értelmiségi réteg. Ez tette lehetővé később a reformkori mozgalmak kialakulását. E magasan felfelé ívelő korszak eredményei máig hatnak.A társadalmi fejlődés területén a közoktatás beindulása, az ipari dolgozó réteg kialakulása elsősorban a betelepültek köréből, a magyar költészet virágba szökkenése mutatta, hogy a magyar gazdaság hatékonysága képes volt a fejlődés gazdasági alapjainak megteremtésére. A tárgyi emlékek tekintetében pedig, Magyarország újjáépült. Amit ma tömeges méretben a legrégebbről láthatunk az a barokk templomok, épületek, és ezek összemérhetőek Európa abban a korban épült hasonló építményeivel. A betelepült idegenek pedig megtartva kulturális hagyományaikat magyarrá váltak, és újra erőssé tették az országot.

            A reformkor küzdelmei és az 1848-as forradalom megerősítették és visszafordíthatatlanná tették a társadalmi változásokat, de a Habsburg ellenes szabadságharc bukása, és az azt követő hatalmi bosszú jegelte az országot, és a birodalomnak is helyrehozhatatlan károkat okozott. A Kiegyezés szükségszerű volt. Stabilizálta az új nevű birodalmat, Magyarország számára pedig kedvező körülményeket biztosított a kapitalista fejlődés felgyorsulásához. A fejlődés beindult, és kisugárzott minden területre. Korszerű közoktatás, elismert művészeti alkotások, hatalmas építkezések, világraszóló találmányok, világszínvonalú termékeket előállító ipar született. Árnyoldalak is voltak sajnos, amelyek később súlyos következményekkel jártak. A fennmaradt feudális vonások, a megugrott népszaporulatnak megfelelő munkahelyteremtés elmaradása kivándorlást, és az elhibázott nemzetiségi politika nemzetközi elszigetelődést és magyarellenességet eredményeztek.

            A következő korszakokban fellendülésekről nem, de stabilizáló időszakokról tudhatunk. A Horthy korszak stabilizálni tudta a gazdaságot egy beszűkült erőtérben, de konzerválta a bukott Monarchia feudális társadalomszerkezetét, és belevitte az országot a II. világháborúba, ami az ország vesztét okozta. A háború utáni újjáépítés sikeresen folyt 1948-ig, ennek eredményei összemérhető a többi háború pusztította országéval. A rendszerváltáskor, az egypártrendszer lebontásakor az ország valamivel jobb helyzetben volt, mint a többi hasonszőrű ország, megvolt egy kiugrási lehetőség.